Tizenkét év London után hazaköltöztem, és a villany lett az első kultúrsokk

Smart Electric Hungary

Sziasztok, régóta olvasom a fórumot, most először írok. Tizenkét évig éltem Londonban, tavaly költöztem haza egy budapesti, hetvenes években épült lakásba. Sok mindenre felkészültem, a villanyra nem. Pedig pont az lett az első igazi kultúrsokk. Gondoltam, leírom a tapasztalatomat, hátha másnak is hasznos, aki külföld után tér vissza egy régi magyar ingatlanba, és ugyanúgy nem tudja, hol kezdje.

Kint megszoktam, hogy a villamos hálózathoz nem nyúl az ember csak úgy. Ott a bérbeadó köteles igazolni, hogy a vezetékek rendben vannak, és ezt rendszeresen ellenőriztetni kell. Amikor hazajöttem, és kinyitottam az örökölt lakás kapcsolószekrényét, néztem a régi, fekete csavaros biztosítékokat, és nem tudtam eldönteni, hogy ez most nosztalgia vagy életveszély.

Mi döbbentett meg a hazai régi lakásban

Felsorolom, mert szerintem ezek a tipikus pontok, amikbe egy hazaköltöző belefut:

– a kapcsolószekrény legalább negyven éves volt, és senki nem tudta, mikor nézte meg utoljára szakember;

– alig volt földelt konnektor, a fürdőben pedig egy szem dugalj, közvetlen a mosdó mellett;

– a nappaliban három helyen lógott elosztó az elosztóból, mert kevés volt a csatlakozó;

– a fény mindenhol sárga, fáradt, gyenge volt, este alig láttam olvasni;

– a vezetékekről fogalmam sem volt, alumínium vagy réz, mert a falban futottak, és senki nem tudott róluk semmit.

Londonban ez a lista egy bérlemény esetében egyszerűen nem fordulhatott volna elő. Itthon viszont teljesen normálisnak számított, és a szomszédok csak legyintettek, hogy „elműködik ez még”. Engem viszont pont ez a legyintés idegesített, mert a villany nem attól lesz biztonságos, hogy eddig nem történt baj.

Miért nem hagytam annyiban

Nem akartam paranoiás lenni, de dolgozott bennem a londoni reflex. Ott megtanultam, hogy a villamos rendszer nem hangulat kérdése. Vagy biztonságos, vagy nem, és ezt méréssel lehet eldönteni, nem ránézéssel. Megkérdeztem egy itthoni mérnök ismerősömet, ő mondta a varázsszót: villamos biztonsági felülvizsgálat. Nálunk ezt VBF-nek hívják, és pont arra való, hogy egy szakember átnézze a teljes hálózatot, és leírja, mi a helyzet. Elmondta azt is, hogy lakóépületeknél ezt jellemzően több évente érdemes elvégeztetni, eladásnál vagy bérbeadásnál pedig a friss jegyzőkönyv egyenesen szükséges lehet.

Több helyre írtam, és az egyik visszajelzés alapján kötöttem ki a Smart Electric Hungary csapatánál. Az győzött meg, hogy nem ígérgettek a telefonban, hanem kérdeztek: hány négyzetméter, milyen régi a lakás, mit szeretnék pontosan. Ez a londoni szakszerűséget idézte, ahol senki nem mond árat, amíg nem látta a helyszínt. Egy lakásnál egyébként fix árat adnak, nagyobb létesítménynél felmérés utáni egyedi ajánlatot, és ezt is rögtön tisztázták. Egyébként a weboldaluk is nagyon hasznos és informatív, mindenképpen csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy fussa át a sok okosságért.

Hogyan zajlott a felülvizsgálat

Leírom lépésenként, mert engem előtte pont ez érdekelt volna:

1. Egyeztettünk telefonon, átbeszéltük a lakás adatait és azt, hogy hazaköltözőként mindent a nulláról szeretnék érteni.

2. A megbeszélt napon pontosan érkezett a szerelő, ami London után is jólesett.

3. Szemrevételezéssel kezdte, végigment a lakáson, és minden kapcsolót, dugaljat megnézett.

4. Aztán jött a műszeres mérés, az érintésvédelmi rész, ami megmutatja, biztonságos-e a rendszer áramütés szempontjából.

5. Ellenőrizte az elosztókat, az áramköröket és a védelmi eszközöket, és a feltárt hibákat lefotózta.

6. A hibákat nem csak felsorolta, hanem sürgősség szerint sorba rakta, hogy tudjam, mi az életveszélyes és mi az, ami ráér.

7. A végén szabványos, hatóságilag elfogadott jegyzőkönyvet kaptam, érthető magyarázattal.

A jegyzőkönyv pár napon belül a kezemben volt. Számomra ez volt az igazi különbség. Nem egy szerelő legyintett, hogy „jó lesz az”, hanem fekete-fehéren leírták, mi a helyzet a falban. London után ez a dokumentált, számokkal alátámasztott megközelítés adta vissza a nyugalmamat. Biztosra mentem a smartelectrichungary.com csapatának köszönhetően, és ez volt a lényeg.

Mi derült ki, és mit kezdtem vele

A fürdőszobai áramkör aggasztott a legjobban, ott a védelem nem működött megfelelően, és ezt a szerelő azonnal jelezte. A konyhai túlterhelt volt, a kapcsolószekrényt pedig javasolta lecserélni, mert a régi elemek már nem voltak biztonságosak. Ezek priorizálva voltak, így pontosan tudtam, mit kell most megoldani, és mi várhat. A mérési eredményeket is megmutatta, nem kellett hinnem neki vakon.

Nem akartak egyszerre mindent eladni. A szerelő őszintén megmondta, mi az életveszélyes, és mi az, ami ráér. Ez London után is meglepő volt, ott ugyanis hozzászoktam, hogy mindenki a maximális számlát célozza. Itt épp az ellenkezőjét kaptam: csak azt, amire tényleg szükség volt. Nem akartak semmi olyan dologra rábeszélni, ami nem előnyös. Éreztem, hogy megkapom a szükséges szakmai támogatást, mégis ott volt a döntés szabadsága. Ez tetszett, és nagyon értékeltem, hogy így állnak hozzá a dologhoz ennél a cégnél. Már csak ebből is – de sok más dologból is – látszott, hogy igazi profikról beszélhetünk.

Amit a folyamatból külön értékeltem

Londonban megszoktam, hogy egy szolgáltató a sorrendet is elmagyarázza, nem csak a végeredményt. Itt ugyanezt kaptam. A szerelő végigvitt négy átlátható lépésen: először a kapcsolatfelvétel és az igények tisztázása, aztán az időpont és a felmérés, majd maga a vizsgálat a mérésekkel, végül a dokumentáció átadása. Egy hazaköltözőnek, aki semmit nem ismer a hazai szabályokból, ez a tagolt menet hatalmas segítség volt, mert minden ponton tudtam, mi következik.

Külön megnyugtatott, hogy a szabályokat is emberi nyelven fordították le nekem. Megtudtam, hogy lakóépületeknél a felülvizsgálatot több évente érdemes ismételni, eladásnál vagy bérbeadásnál pedig nem a hibátlan állapot a feltétel, hanem az, hogy a friss jegyzőkönyvet át tudjam adni az új tulajdonosnak vagy a bérlőnek. London után, ahol ez teljesen természetes elvárás, jólesett látni, hogy itthon is van, aki komolyan veszi ezt, és nem csak legyint rá. A szerelő türelmesen elmagyarázta azt is, hogy a feltárt hibákhoz igény szerint a javítást is elvégzik, így nem kellett egy idegen városban, ismeretségi kör nélkül külön mestert keresnem a vizsgálat után. Egy hazaköltözőnek, aki épp csak most kapaszkodik vissza a hazai ügyintézésbe, ez a fajta egykezes megoldás komoly megkönnyebbülés volt.

A felújítás után a fényt is rendbe tették. A nappaliba semleges fehér LED került, a hálóba meleg fény, a fürdőbe pedig végre rendes, biztonságos megvilágítás. Esténként először tudtam normálisan olvasni a hazaköltözés óta. A lakás ugyanaz maradt, de hirtelen lakhatónak éreztem, és nem kellett minden este azon agyalnom, mi van a fal mögött.

Mit üzennék a hazaköltözőknek

Ha valaki hosszú külföldi évek után tér vissza egy régi magyar lakásba, ne a falszínnel kezdje. A villany a fontos, mert az nem látszik, de az életet veszélyeztetheti. Egy felülvizsgálat ára eltörpül amellett, amit megelőzhet, és a jegyzőkönyv akkor is sokat ér, ha később eladnám vagy kiadnám a lakást, hiszen a friss dokumentumot a vevő vagy a bérlő úgyis kéri majd.

Nekem a Smart Electric Hungary hozta vissza azt a nyugalmat, amit Londonban természetesnek vettem: hogy a falban rend van, és ezt valaki feketén-fehéren igazolta. Aki hasonló cipőben jár, és kíváncsi a részletekre, itt tud körülnézni: Smart Electric Hungary. Remélem, segítettem, és bátran kérdezzetek, ha valakit érdekel a folyamat, szívesen mesélek még a tapasztalatomról.